Egy új kanadai vizsgálat szerint a tünetmentes stabil iszkémiás szívbetegségben számos lehetőség van a revaszkularizációra, emiatt nem eldöntött, hogy ezeket a betegeket melyik módszerrel kezeljük.

Stabil HF-ben szenvedő betegek bevonásával végzett prospektív vizsgálat­ban szuboptimális HR-kontrollt figyeltek meg szinuszritmussal kísért HFrEF eseteiben, függetlenül a béta-blokkolók alkalmazásától. Az eredmények aláhúzzák, hogy ebben a betegcsoportban nagyobb figyelmet kell fordítani a szívfrekvencia kontrolljára.

A stabil koszorúér-betegség szekunder prevenciós kezelésében első vo­nalban aszpirin, sztatin és ACE-gátló, antianginás szerként béta-blokkoló, illetve kalciumcsatorna-blokkoló adása indokolt. Mivel a stabil koszorúér­betegek számára előírt LDL-koleszterin-célérték vagy az 50%-os csökkentés eléréséhez minden betegnek sztatint kell szednie, ez a kombináció igen el­terjedt a gyakorlatban. A PAPA-CAD vizsgálat alcsoportelemzései igazolták, hogy az atorvastatinhoz hozzáadott, metabolikusan kedvező perindopril + amlodipin fix kombináció tovább javítja a lipidprofilt, az atorvastatin pedig tovább javítja a célvérnyomást elérő betegek arányát.
Journal of International Medical Research, 2018. március

Az új amerikai hipertónia-irányelvet Arnheimben mutatták be 2017 őszén. Az 1977-ben megjelent első ajánlás óta igen jelentős változások, nagy nem­zetközi vizsgálatok történtek. Az új irányelv a korábban meghatározott evidenciaszinteket, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eszközeit al­kalmazta. A hipertónia diagnosztikája és kezelése kapcsán néhány alapvető kérdésre kívánt – igen nagyszámú vizsgálat alapján – választ kapni és ennek megfelelő új ajánlást megfogalmazni az irányelveket kidolgozó testület.

A humán ateroszklerózis kialakulása során zajló kis intenzitású gyulladást a magasabb CRP-szint megbízhatóan jelzi. A nagy érzékenységű (hs) mód­szerrel mért CRP erős független prediktora az adverz kardiovaszkuláris eseményeknek, ideértve a miokardiális infarktust, az iszkémiás stroke-ot és a kardiovaszkuláris halálozást. A jelenlegi irányelvekben a kardiovasz­kuláris kockázat becslésére nem javasolják a CRP rutinszerű mérését, de az emelkedett CRP-szintek jelezhetik az adott beteg fokozott egyéni rizikóját.

Az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai vizsgálatai kimutatták, hogy a nyugal­mi szinuszfrekvencia önálló, független rizikómarkere a kardiovaszkuláris és az összhalálozásnak, nemcsak az átlagpopulációban (életkortól, nemtől függetle­nül), hanem számos kardiovaszkuláris megbetegedésben is. A szívelégtelenség és a coronaria-betegség az egyik leggyakoribb és legköltségesebb krónikus betegség a fejlett országokban. A szinuszcsomó-modulátor ivabradinnal vég­zett nagy klinikai vizsgálatok (BEAUTIFUL, SHIFT) igazolták, hogy az optimális szinuszfrekvencia elérése javítja az életkilátást és az életminőséget mindkét betegségben. A szinuszfrekvencia specifikus és szelektív gátlása ivabradinnal a magas szinuszfrekvenciájú kardiovaszkuláris betegségekben új lehetőséget nyitott a terápiás palettán.

A vaszkuláris megbetegedések (diabétesz, hipertónia, hiperlipidémia, iszkémiás szívbetegség [ISZB]) előfordulása sclerosis multiplexben (SM) kedvezőtlen kimenetellel, a rokkantság gyorsabb progressziójával társul, emiatt a komorbiditás epidemiológiájá- nak tanulmányozása fontos. A tanulmány a vaszkuláris megbetegedések korspecifikus megjelenési gyakoriságát vizsgálja SM-ben, illesztett kontroll populációval összehasonlításban.

A PAINT vizsgálat eredményei szerint a perindopril/amlodipin/indapamid hármas kombináció kiváló továbblépési lehetőség azoknak a hipertóniás betegeknek a kezelésében, akiknek a vérnyomását kettős gyógyszer-kom­binációval nem tudjuk a célérték alá csökkenteni.

Clinical Drug Investigation, 2014

A hipertónia gyógyszeres kezelésében általában két-három szer – első­sorban ACE-gátló és kalciumcsatorna-blokkoló – kombinált adására van szükség a vérnyomás célértékének eléréséhez. Mivel a hipertóniás betegek 50–60%-a hiperkoleszterinémiás, az ACE-gátlót, kalciumcsatorna-blokko­lót és sztatint tartalmazó kombinációs terápia igen elterjedt a hétköznapi gyakorlatban. A vérnyomáscsökkentők és a sztatin összevonása fix kom­binációba előnyösen befolyásolhatja a hipertóniás hiperkoleszterinémiás betegek terápiahűségét és ezzel az életkilátásait.

A sztatinok hatásosnak tűnnek a coronaria-plakkok progressziójának lassításában (vagy a regresszió elindításában), mert csökkentik az LDL-koleszterin (LDL-C) szintjét, ezáltal a jövőbeni kardiovaszkuláris események incidenciáját. A sztatinok ezetimibbel történő kiegészítése hatásos agresszív lipidcsökkentő stratégia lehet a kardiovaszkuláris események reziduális kockázatának mérséklésében. A PRECISE-IVUS vizsgálat jelen elemzése szerint a coronaria-plakkok regresszióját nem a koleszterinfelszívódási markerek alakulása, hanem sokkal inkább az elért LDL-C-szint befolyásolja.

Atherosclerosis, 2016. május